A kikapcsolódás, feltöltődés fellegvára

Telkibánya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Zempléni-hegység északi részén található. A település Károly Róbert idején indult fejlődésnek, a 15. századra virágzó bányavárossá vált, arany- és ezüstbányászata országszerte ismertté tette. Zsigmond király uralkodása alatt elnyerte az Aranygombos Telkibánya nevet is, miután a temploma tornyán lévő gombot bearanyozták.

Virágzását egy 17. századi bányaszerencsétlenség szakította meg, a kitermelés megszűnt, így a város gazdasági jelentősége fokozatosan csökkent. A nehéz idők ellenére a környék természeti adottságai, a Zempléni-hegység vadakban gazdag erdei, az izgalmas túraútvonalak, a történelmi és természeti kincsek sokasága rekreációs központtá tette. Nincsenek felkapott wellness-szállodák, nem tolonganak külföldi turisták, Telkibánya inkább a kikapcsolódás, feltöltődés fellegvára.

Vártemplom – a mai református templom

A régi település az ún. ”Hegy”-en terül el. Központja a mai Templom-domb és közvetlen környezete lehetett. A dombon vár állott, amely a XIV. századtól központi szerepet játszott a település életében. A református templomban magyarul olvasható, egykori latin nyelvű vers „két templomok”-at említ. Az egyik valószínűleg a mai templom őse volt a várban. Azóta többször átépítették. A másik – a városi – templom lehetett feltevések szerint a közrendűek és a szegények temploma. A várral egy időben pusztult el; maradványai – már csak fűvel benőtt kis domb – még láthatók.

Alexandrai Szent Katalin ispotály és kápolna

Az írott források alapján 1367 előtt Telkibánya déli szélén egy fából készült kápolna állt, amelynek elbontásához Kuprer György telkibányai bányaispán az ispotály felépítésének okán 1367-ben engedélyt kért Lajos királytól. 1369-ben Mihály egri püspök már az építkezések megkezdéséről ír. Az ispotály szegény és elaggott betegei számára szükségessé vált, hogy az ispotályhoz egy kápolnát építsenek. A kápolna azért kaphatta a Szent Katalin elnevezést, mivel ő volt a telkibányai bányászok védőszentje.

Pálos kolostor – Gönc

Templomromok az erdő mélyén. Igazi romantikus találkahely, a természetkedvelők nagyszerű kirándulóhelye. Keresse fel Ön is!

A gönci pálos kolostor romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (5 km), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (3 km).

A kolostort a 14. század végén kezdték építeni a pálosok. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták és részben feldúlták. 1940-ben a rom további leromlását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. A hajó ablakainak egy részét ekkor hozták – részben – rendbe. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, de ekkor csak egy kutatóárkot ástak, amit be is temettek. 2005. június 22-én a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei részletesebb feltárásba kezdtek. Kis kolostor lehetett, egy hajóval, szentéllyel, toronnyal. Ennek a háromnak főbb falai még ma is állnak. Főbejáratának faragott, csúcsíves ablakát a gönci Huszita-házban csodálhatjuk meg.

Huszita-ház – Gönc

Az úgynevezett Huszita-ház Gönc északi részén, a Kossuth Lajos utcában található. A helyi hiedelem szerint husziták építették és lakták eredetileg, bár ezt máig sem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani. Ma tájház.

A ház fala kőből készült. A lakószintet megemelték, és szűk ablaknyílásokat alakítottak ki, valamint pincét, ahhoz kapcsoltan pedig a telek vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatokat vájtak ki. Az erődített jellegre és a menekülési útvonalként is szolgáló járatrendszerre a környékre jellemző gyakori csatározások miatt volt szükség. Az egykori lakóházban a 19. század második felének állapotait tükröző paraszt-polgári lakásbelsőt alakítottak ki, amely a Tokaj-Hegyaljáról a Felvidékre és Lengyelországba irányuló borkereskedelemből élők viszonylagosan jómódú életkörülményeit mutatja be. Ehhez kapcsoltan a tárlat bepillantást enged a helyi fazekasok, bognárok, cipészek, kádárok, papucsosok, szénégetők és molnárok akkori mindennapjaiba is.

A kiállítás nemcsak a házban látható, hanem az alatta futó pincerendszerben is folytatódik; itt van a környék legnépszerűbb termékéből, a mértékegységgé vált 136,6 literes gönci hordóból is kiállítva néhány. Azt, hogy hány puttonyos az aszúbor, máig is úgy számolják, hogy hány puttony aszútésztát adnak egy gönci hordónyi (azaz 136,6 liter) musthoz. A Huszita-ház udvara és az udvart követő hátsó épületek Gönc régi településszerkezetét mutatják, amely magán viseli az 1200-as évek utáni betelepítés nyomait. Ezek a jellegzetes hosszú telkek és a rajta levő egymás mögötti soros beépítés a családosztódások következménye. A kőépületek kontyoltak és szinte valamennyi alápincézett. A tájházban őrzik a közeli pálos kolostorrom egyetlen megmaradt faragott kőablakát is.

A Vizsolyi Biblia, Bibliás Könyvesház

Az Árpád-kori Műemlék Templom védett freskóit, valamint az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott teljes magyar nyelvű Vizsolyi (Károlyi) Biblia egyik első kiadású példányát naponta megtekinthetik a Vizsolyba látogató érdeklődők. Napjainkban már sok új látnivalót találhat a templomkerten belül.

2013-ban a Bibliás Könyvesházzal bővült, melynek festett kazettás mennyezetét Gaál János Népművészet Mestere díjas restaurátor készítette. Ez a Vizsolyi Biblia Látogatóközpont (a Református Betlehem) fogadó épülete. Itt lehet megvásárolni a belépő jegyeket, de egyházi témájú könyvek, ajándékok vásárlására, finom kávékülönlegességek, üdítők, édességek fogyasztására is lehetőség van. A 2015 szeptemberében megnyílt Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum már négy teremben kínál érdekes látnivalókat a történelem iránt érdeklődőknek. A múzeum szerves része a Látogatóközpontunknak, így a belépők ide is érvényesek.

Pálházi Állami Erdei Vasút

A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja.
Eredetileg, mint azt régi neve is jól mutatja, „lóüzemű görpálya” volt. Építését Károlyi István gróf kezdeményezte 1888-ban a pálházi fűrészüzem és Kőkapu között. Mivel a pálya Kőkaputól 5–20‰-kel lejtett a fűrészüzem felé, az üres kocsikat felfelé lóval vontatták, a rakottakat pedig gravitációsan juttatták le a fűrészüzemig. A kocsikat csak fékezni kellett.

1956-ban gondoltak először a személyforgalom megindítására, és ehhez korszerűsítették a hálózatot. A síneket kicserélték, és beszerezték az első C-50-es mozdonyt. A menetrendszerű személyforgalmat 1958-ban indították meg. Mivel azonban 1980-ban megszüntették a Hegyközi Kisvasutat, ennek a vonalnak a forgalma is visszaesett, és az erdőgazdaság „üzemszünetet” rendelt el: ez 9 évig tartott. 1989 augusztus 15-én társadalmi összefogással újraindították a vasutat. 1990-ben felújították a pályát és az alagutat, így a vasút újabb 1 km-rel hosszabb szakaszon járhatott a Kőkaputól a rostallói turistaházig. 1996-ban a vonal másik végét is meghosszabbították 1,3 km-rel az Iparteleptől Pálházáig. Ehhez a lebontott Hegyközi Kisvasút egy rövid szakaszát élesztették újjá.

Ma a vasút csak turisztikai céllal üzemel, éves forgalma 40–50 ezer utas, ennek egy jelentős része általános iskolások, mivel több iskola rendszeresen szervez a környéken többnapos osztálykirándulásokat. A vonalon végigutazni nagyszerű élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Pálházán felszállva elutazhat a Kőkapui kastélyhoz, ahol étterem, üdítők, jégkrém várja. A kastély alatti tó remek pihenőhely, körbesétálható, partján pihenőhelyekkel, padokkal.

Zemplén Kalandpark Sátoraljaújhely

Zemplén egyik legnagyobb turistamágnese a Sátoraljaújhely felett tornyosuló Magas-hegyen kialakított Zemplén kalandpark. Magyarország leghosszabb libegője, leghosszabb bobpályája, legextrémebb kalandjai várják nemcsak az adrenalinfüggő turistákat. 2015-től három újabb „leg”, hazánk első kabinos drótkötélpályája és egy igazi szenzáció, a páratlan izgalmakat kínáló, több mint 100 méter mélység felett átívelő, két hegyet összekötő extrém átcsúszó kötélpálya, valamint egy Mászófalközpont teszi próbára bátorságunkat.

A Zemplén Kalandpark télen-nyáron kínál élményeket a látogatóknak, a havas szezonban elsősorban síközpontként működik, de hála a speciális műanyag borítású pályának, a melegebb idő beköszöntével sem kell véglegesen elpakolni itt a sífelszerelést. Tavasztól őszig pedig a hegy három szintjén kialakított különleges élményelemek teszik igazi kalanddá a látogatást. A komplexum a Magas-hegy három szintjén került kialakításra, melyeket a libegő köt össze.

Füzéri vár

A füzéri vár Füzér település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll.

Első írásos említése 1264-ből származik, bár valószínűleg már a tatárjárás előtt állt. A feltételezések szerint az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, különlegessége, hogy egyike lehet az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak. A 13. században II. András megvette a várat, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, majd adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, és Drugeth-, majd Perényi-tulajdonba került. Amikor Perényi Gábor 1567-ben fiúutód nélkül meghalt, a vár előbb a Báthori, majd a Nádasdy családhoz került. A Wesselényi-összeesküvés után a várat elkobozták, majd a császári katonaság felégette és hátrahagyta.

Imre nádor fiai, Péter és Ferenc részt vettek a mohácsi csatában, ahonnan viszont csak Péter tért haza élve. Ő, mint a király koronaőre 1526-ban, Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta, és legalább egy évig a palotában, vagy a kápolnában rejtegette. Ennek körülményei nem ismertek, az viszont biztosan tudható, hogy a korona Ferdinánd koronázása után ismét visszakerült Visegrádra.

Az évszázadokon át omladozó épületegyüttes értékét a romantika idején ismerték fel ismét, és ekkortól kezdve az örökségvédelem látókörébe került. 1977-től régészeti feltárásokat végeztek, 1992-től renoválási munkák kezdődtek, 2014–16 között pedig felépült az úgynevezett alsóvár, megújult a felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája is, így ma Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára. A várhegy történelmi emlékeinek és természeti szépségének köszönhetően kedvelt kirándulóhely, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

Porcelán múzeum, Hollóháza

A múzeum Hollóházán 1981-ben nyílt meg, – Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építészek tervei alapján – a külön múzeumi célokra emelt épületben.

A kétszintes Hollóházi Porcelánmúzeumban kronologikusan felépített kiállítás mutatja be a hollóházi porcelángyártás történetét a kezdetektől napjainkig. A kiállítás a Hollóházi Porcelángyár története mellett Szász Endre festőművész, grafikus porcelánképeit mutatja be. A Porcelán Múzeum épülete önmagában is érdekes látványosság, hiszen Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építész tervezték. 1981-ben, a hollóházi kerámiaipari tevékenység kezdetének 150. évfordulóján nyílt meg azzal a céllal, hogy bemutassa a nagyközönségnek mindazt az iparművészeti értéket, ami a hollóházi ipar 225 éve alatt keletkezett.

A Múzeumban működik a 2003-ban létrehozott „Látogatói alkotócentrum”, amely lehetőséget biztosít a látogatók számára, hogy ne csak betekintést nyerhessenek a porcelánfestés csodálatos világába, ki is próbálhassák porcelánfestői tehetségüket, és egyéni alkotásokat hozzanak létre. Szakképzett kézifestő segítségével varázsolhatnak mintákat a hófehér porcelánra, a hollóházi kirándulás maradandó emlékeként.

Károlyi Kastély, Füzérradvány

A füzérradványi Károlyi-kastély Magyarország egyik legnagyobb kastélya. A XVI. századi eredetű épületet Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Az épület kívülről a romantika hangulatát árasztja, ám termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek.

A 19. század végén a kastély ura, Károlyi László úgy döntött, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat. Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak, ám nemcsak a kastély falaiba beépített kőfaragványokat és kandallókat, hanem a berendezési és használati tárgyakat is, melyek szintén eredeti itáliai reneszánsz alkotások voltak. Ez utóbbiak közül ugyan számos darabnak nyoma veszett a II. világháborút követő években, azonban néhány tárgy mégis visszakerülhetett az 1990-es években ismét megnyílt kastélyba.

Különleges a kastély hatalmas parkja is, ami beleveszik a környék erdőségeibe. Ezt a vérbő angolparkot III. Napóleon főkertésze tervezte meg franciás könnyedséggel. 1975 óta természetvédelmi terület, csodálatos arborétum. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. A csodálatosan felújított kastély és az azt övező lenyűgöző park felejthetetlen élményeket ígér az egész családnak. Látogassa meg Ön is!

Kőkapu

A Zempléni hegység szívében magas hegyek és völgyek között létezik egy varázslatos hely, ahol nincs wifi, de nyugalom annál inkább. A környező hegység csendjébe burkolózva, különleges hely hívja fel magára figyelmet már a nevével is, ami így hangzik: Kőkapu. Az elnevezés nem természetes sziklahidat jelöl, de van itt számos természeti és emberi alkotás, amelyért érdemes akár távolabbról is ideutazni. Itt épült hazánk első erdei vasútja, amely eredetileg fűrészárut szállított, csak 1956-tól üzemel személyszállító szerelvényekkel. Pálházától vasúton és aszfaltúton autóval is megközelítheti Kőkaput.

A hely nyugalma és festői szépsége hamar híressé tette Kőkapu és környékét. Vadászott itt Horthy és Rákosi is. Nem olyan rég még olyan vadállomány volt jelen, hogy a kastély ablakából is lehetett vadászni. A kastély a közelmúltban alapos felújításon esett át, azóta elegáns szállodaként működik. Kőkapun horgászási lehetőség és nagyszerű étterem várja a vendégeket. Érdemes felfedezni a különleges fogásokat egy környékbeli kiadós séta után.

Kazinczy Mauzóleum, Széphalom

A Sátoraljaújhelytől alig 3 km-re északra található Széphalom a XIX. század eleji nagy nyelvújítás központja volt, a mozgalom vezéralakja Kazinczy Ferenc (1759-1831) lakott itt, családi sírkertje igazi zarándokhely már a reformkor óta. Az Ybl Miklós által tervezett Emlékcsarnok a magyar klasszicista építészet remekművének számít, a közelében pár éve átadott, modern épületben lévő Magyar Nyelv Múzeuma teszi teljessé ezt az egyedülálló látnivalót.

A gyönyörű, védett kertben álló emlékcsarnokban az emlékoszlop alatt Kazinczy feleségével, az oszlop körül pedig négy gyermekük nyugszik, és szolgálójuk, aki együtt raboskodott az íróval Munkács várában. Valamint három unokájuk is, egyedül legkisebb fiuk nem, aki Aradon halt vértanúhalált. A kiállítás anyagát az író unokája, Becske Bálint gyűjtötte össze, a múzeum a 19.-20. század fordulóján létesült. A mauzóleum bútorai Dobay István asztalos művész munkáját dicsérik. Kazinczy személyes tárgyai mellett kéziratokat, festményeket és egy fehér márvány Kazinczy-mellszobrot csodálhatunk meg. Érdemes egy pillantást vetni az emlékcsarnok csodás, kazettás díszítésű mennyezetére.

A mauzóleum emlékparkja természetvédelmi terület, így ha ide ellátogatunk, nem csak az író – és az irodalom –emléke előtt tiszteleghetünk, hanem gyönyörködhetünk az azt körülvevő kertben is, a változatos növényvilágban. Az emlékcsarnok melletti modern épületet 2009-ben adták át. Az egyedülálló témájú kiállítás a magyar nyelv múltját, jelenét és jövőjét mutatja be hatalmas tablókon, színes képekkel, érdekes szövegekkel. Tanulmányozhatjuk hogyan fejlődött nyelvünk az ómagyar szövegektől kezdve egészen a mai szlengig. Az egyik legérdekesebb rész a nyelvjárások világába kalauzol el határon innen és túl. Az épület melletti parkban a fák a különböző nyelvcsaládokat szimbolizálják.