Városok


01_diosgyor

Miskolc – Diósgyőri vár

Miskolc belvárosától mintegy 8 kilométerre, a Bükk hegység lábánál, gyönyörű természeti környezetben található a Diósgyőri vár, melyet rangos hely illet meg Magyarország műemlékei között.

A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyéből felmagasodó szikladombon emelkednek. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása.

Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát „a királynék vára”-ként. Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult: a XIX. századi metszetek már csak romokat mutattak.

Napjainkban a Diósgyőri vár tágas belső udvara kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színházi előadásoknak ad otthont; a rondellában, a kazamatában és a tornyokban pedig látványos kiállítások várják a látogatókat.

02_kassa

Kassa

Szlovákia második legnagyobb városa, melynek szépen rendbe hozott központja, hangulatos utcái barangolásra csábítanak. Évszázadokon át a Felvidék kulturális központja volt, s mai is gonddal őrzi emlékeit. A magyar gótikus építészet kiemelkedő alkotása a Szent-Erzsébet dóm (benne II. Rákóczi Ferenc márványkoporsója) a főtéren található. A templomot a XIV. században kezdték el építeni, majd több szakaszban bővítették, 1896-ban Steindl Imre tervei alapján restaurálták. 1980-ban kezdett felújítása ma is tart, de látogatható. A dóm mellett áll az Orbán-torony, melyet azért építettek, mivel a templom tornya a hét mázsa súlyú harangját nem bírta el. A főtéren és környezetében még számos látnivaló (Szent Mihály kápolna, Állami Színház, Lőcsei-ház, stb.) található. Figyelmet érdemelnek Kassa múzeumai: Kelet-szlovákiai képtár, Jakoby Gyula Képtár, Löffler Galéria, Műszaki Múzeum, Márai emlékkiállítás, Kelet-Szlovákiai Múzeum. A kassai városnézéshez helyi idegenvezetőt ajánlunk, aki kb. három órás vezetést tart. Már két-három fő esetén is igénybe vehető.

A várkert gyakran kulturális rendezvények helyszíne

Sárospatak – vártörténet

Hazánk északkeleti vidékén, a Bodrog folyó mentén terül el Sárospatak városa. Perényi Péter földesúr 1534-ben itt emeltetett magának lakótornyot és palotát. Az idők során magáénak vallhatta az egri várkapitány fia, Dobó Ferenc, majd rövid ideig Balassi Bálint, aki titokban feleségül vette Ferenc úr leányát, Krisztinát, ezzel formálva jogot a váruradalomra.
Később a Lórántffy família birtokolta, ahová benősült I. Rákóczi György, így lett végül Rákócziaké Sárospatak. A vár ekkoriban nyerte el végső formáját, lakórészeit a reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint átalakíttatták. A kuruc felkelés megtorlásaként egyes részeit felrobbantották a császári csapatok, de a palotaszárny – mivel mindvégig lakták – megmaradt épségben. Az ódon falak között Vármúzeumot rendezetek be.
A nép ajkán számos legenda maradt fenn az ódon várról, természetesen a legtöbb a “nagyságos fejedelemhez” II. Rákóczi Ferenchez köthető. Az egyik szerint, amikor a labancok üldözőbe fogták a kurucok fejedelmét, hogy megtévessze üldözőit, a patkót fordítva verette fel a lovának lábaira. Így a császári katonák az ellenkező irányba vágtattak, miközben a fejedelem biztonságba jutott.

04_satoralja

Sátoraljaújhely – Szent István kápolna

A Szár-hegy fennsíkján, az ún. erdei áhítat terén, a Magyar Kálvária végpontján Szent István emlékműveként 1938-ban emelték a kis kápolnaszerű építményt. A létrehozás szándéka a kettős szentév megörökítése volt; Harasztos Gyula tervei szerint közadakozásból épült fel. A benne levő relief azt ábrázolja, amint Szent István felajánlja a koronát Máriának Magyarország patrónájának. A II. világháború után súlyosan megsérült, 1994-ben építették újjá. Szent István napján, augusztus 20-án tartanak ünnepi misét benne.

05_zemplen_kaland

Sátoraljaújhely – Zemplén Kalandpark

– Téli-nyári bobpálya
2275 méteres hosszúságával az ország és a térség leghosszabb bob pályája.

– Magas-hegyi Libegő
Magyarország leghosszabb libegője Sátoraljaújhelyen egész évben várja a kirándulni és sportolni vágyókat.  Hossza 1332 m menetideje 50 perc oda-vissza. Az induló és középső állomáson büfé várja a felfrissülni vágyókat. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a Zempléni hegyekre. A kirándulók és sportolók számára lehetőség nyílik: extrém sportok űzésére, bortúrára, kulturális és wellness programokra, valamint a számos történelmi és természeti látnivalók megcsodálására.

– Kalandtúra park
A kalandtúra park által nyújtott szolgáltatások célja, hogy mindenki legyőzheti saját „korlátait” mind fizikai, mind pszichikai értelemben, s ezáltal a résztvevők egyfajta testi- és mentális erőpróbán vehetnek részt, s emellett teljesen új és egyedi élményt kapnak a pályarendszereken való végighaladás során. Olyan helyzeteket élhetnek át, amit eddig legfeljebb kedvenc kalandregény- vagy filmhősük élhetett át egy – egy izgalmas történet során.

A Kalandtúra Park nemcsak a Zemplénbe látogató vendégek, turisták szórakoztatását célozza meg, hanem szervezett iskolai, munkahelyi csoportok részvétele is biztosított, akár tömegsport foglalkozás, akár osztálykirándulás illetve munkahelyi szabadidős programok valamint csapatépítő tréningek keretén belül is.

– Magas-hegyi sípálya
9300 négyzetméter lefedés lehetővé teszi a négy évszakos sízést.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Szerencs – Rákóczi vár

Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta. Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé,…

Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta.

Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé, elé pedig huszárvár épült.
A legfőbb építkezések közé tartozik a Rákóczi Zsigmond (1544-1608) idején elvégzett reneszánsz stílusú átalakítás. A faragott kőkeretes ablakok ma is láthatók. A török háborúk alatt több ostromot is megért a vár. A XVIII. század második felében a belső vár három tornyát lebontották, s csak a déli torony maradt meg. A Rákóczi-szabadságharcot követően új birtokosai megszüntették az épület vár jellegét; kastéllyá alakították. Az épület állaga jelentősen leromlott. Utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt, egészen 1945-ig.

A vár régészeti feltárását, és a külső vár rekonstrukcióját 1968-ban kezdték el. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979-ben kezdődött a belső vár helyreállítása. 1991. október 23-án adták át rendeltetésének a várkastélyt, amelynek egy részében ma szálloda és kultúrterem, másikban a Városi Kulturális Központ és a Zempléni Múzeum működik. Kertje védett.

07_szerencs

Szerencs – Cukormúzeum

A berlini és a belga tirlemonti után a világ harmadik cukormúzeuma a szerencsi, amely a cukor gyártásának, a szerencsi gyárnak a történetét és a világ cukorcsomagolási kultúrájának fejlődését is bemutatja.

A gyár területén álló egykori “finánclaktanya” épületben tekinthetők meg a cukorgyártás történetét, elterjedését, technológiáját, a répacukor előállításának kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyek életét bemutató tárlók, vitrinek és tablók. Dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével követhető itt nyomon a szerencsi cukorgyártás évszázados története, valamint a gyári élet, életmód hétköznapjainak és ünnepeinek históriája.

A gyártörténeti kiállítás magvát Farkas István gondnok (1909-1993) több évtizedes gyűjtése képezi.

A gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját: a tárlókban öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható.

1989. augusztus 17-én, a Szerencsi Cukorgyár centenáriumán avatták fel a gyár százéves történetét bemutató szakgyűjteményt.

© Copyright Ezüstfenyő Hotel - 2014

Contact Us