Környék


01_gibrti vzerm

Gibárt – Törpe vízi erőmű

Magyarországon az elsők között épült vízi erőmű a Hernád folyón. A törpe erőmű üzembe helyezésének éve 1908. Az ipartörténeti érdekesség korlátozottan látogatható.

Adatai: Esés: 4,4 m; Víznyelés: 18 m3/s; Teljesítmény: 500 kW; Áramtermelés: 2,5 millió kWh/a2 db FR turbina, 2 db 13,5 m-es duzzasztómű Felvízcsatorna: 240 m.

Bejelentkezéssel látogatható!







02_vasut

Pálháza-Kőkapu-Rostalló erdei kisvasút

A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja. Eredetileg, mint azt régi neve is jól mutatja, „lóüzemű görpálya” volt. Építését Károlyi István gróf kezdeményezte 1888-ban. A 7 kilométeres sínpárt 700 mm nyomtávval, 5 kg/folyóméter tömegű sínekkel fektették le a pálházi fűrészüzem és Kőkapu között. Mivel a pálya Kőkaputól 5–20‰-kel lejtett a fűrészüzem felé, az üres kocsikat felfelé lóval vontatták, a rakottakat pedig gravitációsan juttatták le a fűrészüzemig. A kocsikat csak fékezni kellett.

Indulás Pálházáról: naponta 8:30, 11:40, 15:30

Indulás Rostallóról: naponta 9:40, 13:00, 16:40

hp photosmart 720

Gönc – biblia múzeum

A régi református iskola épületében berendezett tárlat emléket állít neves prédikátoroknak, diákoknak, és bemutatja különböző korok, népek és nyelvek bibliáit. A Biblia különböző példányai valóban átfogó képet nyújtanak a világon megjelent kiadásokról, hiszen…

A régi református iskola épületében berendezett tárlat emléket állít neves prédikátoroknak, diákoknak, és bemutatja különböző korok, népek és nyelvek bibliáit.

A Biblia különböző példányai valóban átfogó képet nyújtanak a világon megjelent kiadásokról, hiszen nemcsak különböző korok, de különböző népek és nyelvek bibliái is láthatók – köztük természetesen a Göncön, Károlyi Gáspár által fordított első teljes magyar nyelvű Szentírás, a Vizsolyi Biblia egy eredeti példánya is. A változatosság a kiállítás rendezőinek szándéka szerint azt is jól példázza: mindegy, hogy kódexben, ősnyomtatványban, nyomdai tucat termékben vagy a számítógép képernyőjén olvassuk a szöveget – csak a tartalom igazán fontos.

A XVIII. század végén épült, tehát a református templommal és a parókiával egyidős épületben otthonra lelt tárlat bemutatja azt is, kik voltak, hogyan éltek, és hogyan gondolkodtak Gönc neves prédikátorai, iskolamesterei, a gönci iskola diákjai. Láthatók a tárlaton a helyi reformátusság, illetve az egyházmegye évszázados egyházművészeti kincsei is.

04_gnc - huszita hz

Gönc – huszita ház

Az épület a Gönci-patakkal párhuzamos főút mentén áll, ami régen az észak-déli kereskedelmi és hadi főút is volt egyben.

A ház fala kőből készült, amit mészkőhabarcsba helyezve raktak ki. A lakószintet megemelték és szűk ablaknyílásokat alakítottak ki, valamint pincét, ahhoz kapcsoltan pedig a telek vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatokat vájtak ki. Az erődített jellegre és a menekülési útvonalként is szolgáló járatrendszerre a környékre jellemző gyakori csatározások miatt volt szükség.

A műemlék jellegű épület lakótere három osztatú, egy tisztaszobára, egy konyhára és egy kisszobára oszlik, melyekhez kapcsolódik a kamra és a pince. 1832-ben jelentős átalakításon ment keresztül, végül az 1975-től 1978-ig tartó újabb átalakítás során nyerte el mai formáját.

Ekkor, 1978-ban az egykori lakóházban a XIX. század második felének állapotait tükröző paraszt-polgári lakásbelsőt alakítottak ki, ami a Tokaj-Hegyaljáról a Felvidékre és Lengyelországba irányuló borkereskedelemből élők viszonylagosan jómódú életkörülményeit mutatja be. Ehhez kapcsoltan a tárlat bepillantást enged a helyi fazekasok, bognárok, cipészek, kádárok, papucsosok, szénégetők és molnárok akkori mindennapjaiba is.

A kiállítás nem csak a házban látható, hanem az alatta futó pincerendszerben is folytatódik; itt van a környék legnépszerűbb termékéből, a mértékegységgé vált 136,6 literes gönci hordóból is kiállítva néhány. Azt, hogy hány puttonyos az aszúbor, máig is úgy számolják, hogy hány puttony aszútésztát adnak egy gönci hordónyi (azaz 136,6 liter) musthoz.

A Huszita-ház udvara és az udvart követő hátsó épületek Gönc régi településszerkezetét mutatják, ami magán viseli az 1200-as évek utáni betelepítés nyomait. Ezek a jellegzetes hosszú telkek és a rajta levő egymás mögötti soros beépítés a családosztódások következménye. A kőépületek konytoltak és szinte valamennyi alápincézett.

A tájházban őrzik a közeli pálos kolostorrom egyetlen megmaradt faragott kőablakát is.

05_kotenger

Boldogkőújfalu – kőtenger

Nevezetes földtani képződmény a kőtenger: 2,5-3 kilométer hosszan, 200-300 méter szélességben láthatók az 1 méter átmérőjű andezittömbök a Nagy-Korsós-hegy nyugati lejtőjén. A Tekeres-völgy bejáratánál, Boldogkőújfalu község határában, 200-250 méteres tengerszint feletti magasságban található a kőtenger. A jégkorszakok (glaciálisok) az eljegesedések peremterületein…

Nevezetes földtani képződmény a kőtenger: 2,5-3 kilométer hosszan, 200-300 méter szélességben láthatók az 1 méter átmérőjű andezittömbök a Nagy-Korsós-hegy nyugati lejtőjén.

A Tekeres-völgy bejáratánál, Boldogkőújfalu község határában, 200-250 méteres tengerszint feletti magasságban található a kőtenger. A jégkorszakok (glaciálisok) az eljegesedések peremterületein (periglaciális területek) is jelentős hatást gyakoroltak az élővilágra és a földfelszínre. A periglaciális felszínformálás egyik legfontosabb folyamata a fagy okozta aprózódás, melynek eredményeként a szilárd kőzetekből “kőtengerek” jöttek létre.

A kőzetrepedésekbe jutó víz jéggé fagyva idővel szétrepeszti a kőzeteket, a megrepesztett kövek pedig szétesnek. Ez a folyamat annál gyorsabb, minél gyakoribb a fagypont körüli ingadozás, azaz a fagyváltozékonyság. Ez pedig leginkább az átmeneti évszakokra és az eljegesedések peremterületeire jellemző.

Szabadon látogatható!

06_tanosveny

Felsőregmec – Vilyvitány: Ősrög tanösvény

Bemutatásra kerülnek a terület kulturális, történelmi és természeti jellemzői: tufából épült gazdasági épület és lakóház, Árpád-kori templom, kálvária, a határsáv erdői.

A tanösvény állomásai:
1. Kapc-tető – Permokarbon feltárás
2. Árpádkori református templom
3. Riolittufa feltárás
4. Rögök élővilága
5. Magyar-szlovák határsáv
6. Kvarcit, kvarcitpala felszínre bukkanások
7. Kálvária-domb





07_fuzer

Fűzérkajata – kovásodott fatörzsek

Védett természeti érték a településtől északra található néhány kovásodott fatörzs. Kialakulása a miocénkori vulkáni működéssel függ össze: a tűzhányók egész erdőket temettek be, majd az utóvulkáni tevékenység során feltörő kovás oldatok átitatták, konzerválták a fatörzseket.

Védett természeti érték a településtől északra található néhány kovásodott fatörzs.

Kialakulása a miocénkori vulkáni működéssel függ össze: a tűzhányók egész erdőket temettek be, majd az utóvulkáni tevékenység során feltörő kovás oldatok átitatták, konzerválták a fatörzseket.

08_vadas

Füzérkomlós – vadaskert

  • Vadaskert bölényekkel.
  • Bölényszafari.
  • Természetjárás, túrázás vezetéssel.
  • Lovaglás.
  • Vadmegfigyelés.
  • Fotószafari.
  • Horgászat.




OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Hollóháza – porcelánmúzeum

A Porcelán Múzeum épülete önmagában is érdekes látványosság, hiszen Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építészek tervezték. 1981-ben, a hollóházi kerámiaipari tevékenység kezdetének 150. évfordulóján nyílt meg azzal a céllal, hogy bemutassa a nagyközönségnek mindazt az iparművészeti értéket, ami a hollóházi ipar 225 éve alatt keletkezett A porcelánmúzeum építéséhez anyagi támogatást az akkori felügyeleti szerv, a Finomkerámiai Művek (FIM) biztosított.
Az épület különlegesen megerősített alapokon 4-5 méter mélységű vasbeton cölöpökön áll, biztosítva a stabilitást a helyi földmozgások ellen. Maga az épület monolit vasbeton szerkezettel épült.
Az egységes és természetes megvilágítást hőszigetelt termoplán üvegből készült tetőszerkezet biztosítja. A különlegesen nagy méretű oldalsó üvegablakokat és a belső térelválasztó üvegeket az Orosházi Üveggyár készítette. A múzeum épületének hőellátását padlófűtés biztosítja, amely sandorski márvánnyal van borítva. A kétszintes múzeumban időrendi sorrendben láthatók a tárgyi és írásos emlékek. A kiállítás az emeleten kezdődik, ahol 1777-től az 1948-ban bekövetkezett államosításig tartó időszakot öleli fel a kiállított anyag. A különlegesen nagy méretű oldalsó üvegablakokat és a belső térelválasztó üvegeket az Orosházi Üveggyár készítette. A múzeum épületének hőellátását padlófűtés biztosítja, amely sandorski márvánnyal van borítva. A kétszintes múzeumban időrendi sorrendben láthatók a tárgyi és írásos emlékek. A kiállítás az emeleten kezdődik, ahol 1777-től az 1948-ban bekövetkezett államosításig tartó időszakot öleli fel a kiállított anyag. Az 1800-as évek végén, a közízlés változását követve, a gyár művészeti törekvései is kétirányúvá váltak. Továbbra is gyártották, a hagyományos formákat, de ugyanakkor megjelentek a polgári igényeket is kielégítő dísztárgyak és készletek. Ezeknek nemcsak motívumai újak, hanem formájukat is barokkos lendület jellemzi: az áttört peremszegélyek, amelyeken az enyhe elefántcsontszínű felületet teljesen ellepi a tüzes színekben ragyogó stilizált leveles díszítmény és a dús aranyozás A következő tárlókban az 1892-ben létesített kályharészleg termékei láthatóak. A gyár egy különös gonddal készült darabja, a hollóházi plébánia kis kápolnájának oltára, melyet 1914-ben építettek fel a raktárkészletből, amikor a kályhagyártás már megszűnt.
A továbbiakban az 1900-as évek elejétől, az első világháborúig készült termékek láthatóak. Ezekben az évtizedekben felhasználták az előző időszakokból örökölt mintakincset, de a korábbi díszes alkotásokról lemondtak és csupán a falusi tányérok ornamentikáját újították fel egy-két sikeres mintával. A szép, de költséges kézifestés helyett tömegesen alkalmazták a matricás mintákat, vagy sablonokat. A századforduló jellegzetes stílusa a szecesszió, a hollóházi gyár termékeinél tisztult formában jelentkezik, és elsősorban a színezésben, az erős narancssárga és zöld használatában érvényesül. Az első világháború éveiben, az akkori tulajdonos, Fischer Emil megszűnt gyárából hoznak új formákat és díszítéseket, melyek azonban szokatlanul halványak és a gyár addigi művészeti törekvéseitől idegenek. A két világháború utáni nehéz helyzetet követően 1939-ben Szakmáry Károly kassai porcelánkereskedő lett a gyár bérlője, aki az exportpiacok meghódításával ismét felvirágoztatta a gyárat. Az 1948-as államosítást követően 1954-ig villamos szigetelőket állított elő a gyár. 1956 végétől fokozatosan áttért a művészi porcelánok gyártására. A földszinti tárlók előtt végighaladva, az elmúlt 56 év munkája látható.A porcelánkorszak arculatát, a termékválaszték formáit és díszítését a 60-as évek kezdetétől a gyár alkalmazásában álló tehetséges iparművész kollektíva alakította ki. A hátsó falon lévő tárlókban az ország egyetlen állandó kiállítása látható ahol Szász Endre festőművész porcelánalkotásai tekinthetők meg. A további tárlókban, a földszint jobb oldalán, a jelenleg is gyártásban lévő formák láthatóak, melyek közül hat termékcsoport nyert BNV Nagydíjat, három pedig emellett elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat is. Különleges látványosságot nyújtanak a Forma 1 trófeák (az első magyarországi Forma 1 versenyek Nagydijait Hollóházán készítették).

10_sirkovek

Kovácsvágás – Izraelita sírkövek

Az Ady Endre utca keleti oldalán dombtetőn található, ma is működő temető utca felőli részen, a domb oldalában 15-20 db, tufából faragott, teljesen lepusztult felületű, vagy darabokra tört sírkő, valamint egy kopjafa található.
A sírkövek között három típus különíthető el. A legtöbb példány lefelé szélesedő, félkörívesen záródó darab, tetején ötszög alakú kiemelkedő résszel. Az íves részt lemez és pálcatag keretezi, az ötszögben három karéj fedezhető fel. A másik típus obeliszk formájú, felfele keskenyedő, felül háromszögben végződő formát mutat. Az e típushoz tartozó, keretezés nélküli sírkövek felső részen szamárhátíves, rácsozott felületű alapból kinövő szomorúfűz-motívum látható. A harmadik típusú sírkövek ugyancsak felfelé keskenyedő formát mutatnak, s ezek felső része is háromszög alakú. E típus esetén a sírkövek külső széleit egyszerű szegély követi, a sírkövek felső részében koszorú látható. Az összes sírkő felirata oly mértékben lekopott, hogy ma már olvashatatlan. Megjegyzendő azonban, hogy mindhárom sírkőtípus megtalálható a temető fiatalabb részein is, ahol a jobban olvasható feliratok szerint a 20. század első két évtizedéből származnak. Így a lepusztult felületű sírkövek legfeljebb a 19. század végén készülhettek.
Az egyetlen kopjafa alsó, négyzetes metszetű része felett három, hegyével egymásra állított kicsi gúla, felül pedig egy nyújtott, hosszú gúla látható. Ez is legfeljebb 19. század végi lehet.
A terület délnyugati sarkában, a temető többi részétől elkerítve kis izraelita temető van. Az itt található síremlékek között hat – részben egymáshoz is hasonlító típus különíthető el. Általánosan jellemző, hogy a sírkövek téglalap formájúak, csopan felső részük között vannak különbségek. A sírkövek egy részét sima, félköríves mező zárja le.
(1. kő). Előfordul, hogy a félköríves részt kagylóminta díszíti (3. kő). A kagylóminta enyhén csúcsíves lezárású sírköveken (5. kő) is előfordul. A negyedik típusban a félköríves felső rész két oldalán egy-egy kúp alakú elem is megfigyelhető (4. kő). A sírkövek ötödik típusát a többszörösen ívelt vonalúan lezárt felső részű kövek alkotják (6. kő). Ennél a típusnál a téglalap alakú alsó rész és az íves felső rész között nincs elválasztó tagozat. A hatodik típusban maga a szövegmező található félköríves keretben, az ívsorral és xxx motívumokkal elválasztott felső rész maga is téglalap formájú, melynek közepén plasztikus, félköríves mezőben szomorúfűz látható, míg a félköríves mező két oldalán kifelé hajló kagylómotívumok láthatóak.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Vizsoly – Biblia

Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye superintendense volt az, aki lefordította és 1590-ben megjelentette az első teljes magyar nyelvű Bibliát, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Károli Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt ennek a Bibliának.

Így ír erről a munkáról: “Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását …” Abban az időben nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség a Biblia kiadásához. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a papírt pedig Lengyelországból hozták. És ez végképp megmagyarázza azt, hogy miért is Vizsolyt választották a nyomda felállítására (a község mellett kereskedelmi út vezetett Lengyelországba).

A Biblia címlapja “nyomtattatott Mantskovit Bálint által”, mely 2412 oldalon kb. 800 példányban másfél év alatt készült el. Súlya kb. 6 kg, 52 fennmaradt példányról tudunk, közülük 24 országhatárainkon kívül van. Egy eredeti példány látható a vizsolyi templomban is. Az Európa Kiadó Magyar Helikon osztálya 1981-ben külön e célra készített papíron kiadta hasonmás kiadásban a Vizsolyi Bibliát, ezzel is méltatva e könyv irodalomtörténeti és nyomdatörténeti jelentoségét.

A Vizsolyi Biblia messze túlnő a református egyház keretein. Ezzel a munkával Károli maga is “Isten egyházára … minden keresztyén olvasóra” gondolt. Így ír elkészült munkájáról: “… szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát”.

A fordítás egyik kiemelkedő mérföldköve a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének, megalapozója irodalmi nyelvünknek. A Károli Biblia kisebb-nagyobb revíziókkal több mint száz kiadást ért meg, és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen.

Hogy a magyarság, a magyar nyelv minden viszontagság és ellenkező jóslás ellenére megmaradt “a magyar nép zivataros századaiban”, többek között a Vizsolyi Bibliának köszönhetjük.

12_mikhza - templom bels

Mikóháza – Görög katolikus templom

A barokk stílusú templomot 1769-ben építették, alapterülete 19x10m.
A múltat jelentő templom főbejáratából feltűnik az értékes és híres ikonosztáz, amely az 1800-as évek elejétől a templom legszebb dísze: 48 képet tartalmaz + középen a tetőn Krisztus keresztje, két oldalt Szűz Mária és Szent János alakja. Az ikonosztáz alján 4 alapkép: balról, Szent Miklós, Szűz Mária a karján ülő Jézussal, jobbról Krisztus könyvvel, és Szűz Mária születése. Középen a Királyi ajtó, benne a 4 evangélista, felette két oldalt 12 kép Jézus életéből, ezek fölött hosszúkás képekben a 12 apostol, legfelül a 12 próféta kör alakú képei. Közvetlenül a Királyi ajtó felett középen az Utolsó vacsora képe, jobbra Menekülés Egyiptomból, balra Jézus Ítélő Krisztus.
Az épület több alkalommal leégett, de minden esetben újjáépítették. A legjelentősebb karbantartási munkák 1902-ben, 1967-ben és 2000-2001-ben voltak.

13_kossuth

Monok – Kossuth emlékház

Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.

A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780-82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár.

A kontyolt nyeregtetős főépület ma is csaknem teljesen eredeti formájában áll. Az épületet a XIX. században udvari szárnyépületekkel U alakúra bővítették. A ház ma látható formáját az 1994-ben befejeződött felújítási munkálatok során nyerte el. A megújult épület az eredeti elemeket is megőrizte. Hajdani zsindelytetőzetét ugyan felváltotta a cserép, de a boltíves, párkánydíszes hat szoba nyolcvan centiméter vastag falaiban az ajtó- és a szalagdíszes vasrácsozatú ablaknyílások ma is a régiek. Eredeti formájában hagyták meg az épület belső kiképzését, sőt az eredeti falfelület egy festett részlete is a régi. A házat szobánként kandallóval fűtötték, a füstjáratok a tetőzet közepén magasodó talpas kéménybe torkolltak. A tisztilak délkeleti részében egy utcai és egy udvari helyiség volt a kancellária, a másik két utcai és két udvari szoba pedig a szolgálati lakás. A Kossuth család 1799 őszétől 1803 tavaszáig lakott benne.

Amikor 1870-ben megszűnt az uradalmi ügyészség, helyébe az uradalmi erdőgondnokság költözött. Akkor a ház négy szobájába díszes cserépkályhákat állítottak. A régi tüzelőberendezések közül az utcai középső szobában egy kandallót meghagytak, mert ahogy mondták: „ennek a kandallónak a tüzénél a kis pólyás Kossuth életének első telén melegedett”. A kandalló ma is megvan. Az uradalmi erdőgondnokság 1945-ig használta az épületet, azután az állami erdőgazdaság költözött a házba. 1949-ben négy helyiségben Kossuth Emlékmúzeumot rendeztek be, ma az egész épületben a múzeum működik.

14_a magyar nyelv mzeuma

Széphalom – A Magyar Nyelv Múzeuma

Széphalom, egyik legjelentősebb történeti, irodalmi emlékhelyünk, eszmei és szimbolikus értékeinek köszönhetően nemzeti zarándokhely.

Sokan gazdagodhattak itt életre szóló élménnyel 1847-től napjainkig, Petőfi Sándortól mindazokig, akit itt megálltak Kazinczy Ferenc sírjánál, mindazok, akik 1873-tól látogatták az Ybl Miklós tervei nyomán, Szkalnitzky Antal irányítása alatt épült emlékcsarnokot, megtekintették a felvilágosodás korának relikviáit, sétáltak a Kazinczy ültette, arborétum értékű fák alatt.

15_tolcsvai bormzeum

Tolcsva  – Bormúzeum

Egy nyertes pályázat eredményeként 2007 augusztusában a község központjában a Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza került átadásra. Az intézmény azon túl, hogy bemutatja hegyaljai szőlészeti szerszámokat és színvonalas kiállítótérrel rendelkezik, konferencia teremnek is helyet ad. Az épület kétszintes, az alsó szinten található a múzeumi rész és a konferencia terem, az emeleten pedig kiállítótermek találhatóak.

A Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza átadása óta számos közösségi programnak volt a színhelye.

A községben működő aktív civil szervezetek számos helytörténeti és alkotó kiállítást mutattak be a kiállítótermekben.

A helyiek azért is büszkék erre az intézményre, mert többen is saját féltve őrzött, még az édesapáktól, vagy nagypapáktól kapott kézi szerszámokat és egyéb eszközöket ajánlottak fel a Múzeum javára.

Aki csak megtekintette a kiállítást, hamar egy hűs borospincét is felkeresett, hogy megkóstolja mi is készül a sok esetben még ma is használatos múzeumi tárgyakkal.

© Copyright Ezüstfenyő Hotel - 2014

Contact Us